Félreértés ne essék, nem fogok állást foglalni azon dologról, ami a napokban történt Amerikában. Ehelyett jövök egy kis játékkal, ami a szivárvány mindenki által kedvelt oldalát mutatja.
Avagy amit jónak tartok a személyiségemben.
Olyan hamar elrepült ez a hét is, hogy nem is jutott eszembe a SEC. Szóval most egy gyorsabb és rövidebb írás követezik, mert jövőhétre még van tervezni valóm a blogra és a blogon kívülre is.
Ami szerintem abszolút pozitív a jellememben... Hogy nem akarok senkinek sem rosszat. Most csikorgatom a fogam, mert ez elcsépelt és nem is a személyiségemhez tartozik.
Illedelmes vagyok. Általában. Legtöbbször megmondom, ha valakivel bajom van. Van véleményem. Könnyen találok közös témát egy idegennel - természetesen csak társaságon belül, amúgy oda se merek menni senkihez :D
Azt hiszem, ezen a ponton még dolgoznom kell... Ennyi lett volna mára.
Kis kihagyás és önbizalomhiány után ismét itt pötyögök, ami azt jelenti, hogy meg lesz márciusban a hét bejegyzés (ezzel hat biztosan).
Miben vagyok jó? Megfoghatatlan téma kicsit számomra. Abban, amit szeretek. Abban mindenki jó, amit szívvel-lélekkel csinál, mert önmagát is beleadja a tevékenységbe. Na de én mit szeretek?
Művészettörténet. Haha, a mekiben találkozunk, meg minden... de ha vakációzni megyek, legalább tudom, milyen műemléket látok, ki tervezte, és megmosolygom a helyhez kötődő anekdotákat, míg a nagy többség unott képpel elsétál minden szépség mellett egy Starbucksot keresve. Mert igen, az, hogy jó vagyok művtöriből, ezt jelenti. Minden megragad, érdekel és megfog. Felhasználom, megjegyzem, összekötöm kiszínezem. Nem tanulom, mégis tudom. Rám ragad.
Semmi időm nincs manapság, elhatalmasodott fölöttem az iskola és a család. Ma is csak helyzetjelentést leszűrni néztem fel a blogra, és rendesen meglepődtem: Ivett (My life írója) ugyanis a chatboxban egy aranyos megjegyzést hagyva átirányított a díjhoz, amit tőle kaptam. Édes Istenem, már írni se tudok. Ezúton is szeretném neki megköszönni, hogy gondolt rám :)
Ugyebár a Liebster Award szabályai szerint meg kell osszunk magunkról 10 random infót, válaszoljunk a küldő 10 kérdésére, fel kell tennünk nekünk is tízet és tovább kell küldjük ugyanennyi bloggernek.
Őszintén, nem hittem, hogy ez a díj még él, de örülök, hogy immár harmadszorra jutalmaztok vele minket, a blogot.
Tíz random dolog rólam:
1. Most fejeztem be épp a The Maze Runner cmű filmet, miközben az ágyban feküdtem és kikapartam a nutellát az üres bödön faláról.
2. Jelenleg az összes sorozat, amit aktívan hétről hétre követek (azaz beértem a végüket) hiatuson van. Kivéve a 2 Broke Girls... Az jön vissza hétfőn ^^
3. Nem szeretem a vékony hegyű tollakat, csak a sötét színű és 0,7-es vastagságúakat. Igazán bennsőséges infó :D
4. Imádom a kólás ízű/illatú dolgokat: gumicukrot (khm. disznóbőr), ajakradírt, szőlőzsírt, tusfürdőt meg minden egyebet.
5. A szobám fala rózsaszín. Azaz csak volt, mert nyolc év alatt kifakult a napfénytől. Egyetlen poszter volt és van örökösen rajta: a NatGeo Kids első számából a császárpingvines óriásposzter. Lusta vagyok levenni.
A ma-tegnap ígért sorozat kezdetét veszi hát.
Nagyon szeretem a kézzel készült, egyedi és egyszerű ajándékokat, tárgyakat, kreatív alkotásokat. Meg persze az olyan dolgokat, amik feldobják a lakást, hogy ne legyen belőle tipikus ikea-katalógusban látható rideg-hideg szoba.
A Promodba tavasszal visszatér a '60-as évek divatja. Ezt a felsőt tegnap láttam meg az egyik kirakatban, és rögtön gondoltam, hogy "basszus, ilyen mintás képet tettem be a blogra... tegyük be mellé az inget!".
Mi kell a képhez?
- színes papír (boríték, karton; lényeg, hogy ne üssön át rajta a ragasztó)
- ragasztó
- olló
- nagyobb méretű alaplap (A4)
- képkeret
Hogyan készül? /szerintem nem kell ennél részletesebb folyamatábra/
- Vágjunk ki egyforma háromszögeket a különböző színes lapokból.
- Ragasszuk fel tetszőleges sorrendben az alaplapra, egymás mellé illesztve.
- A kilógó széleket levághatjuk, a képkerethez igazítva.
- Keretezzük be, és mehet a falra! :)
Költségek: min. 600 forint (ha van otthon olló-ragasztó), max. 2300 forint.
Biztos észrevettétek már, hogy a blog oldalsávja tele van kisebb-nagyobb képekkel. Sok blogger-összefogáshoz csatlakozom, rendszerint ezeknek logói kerülnek ki jobbra, hogy másokat is buzdítsak a tevékenykedésre.
Most egy élményt szeretnék ezzel kapcsolatban megosztani. A
Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége az első csoport, ahova csatlakoztam a PPP megnyitásakor. Szinte olyan, mint egy második otthon számomra: legtöbb tag blogját rendszeresen olvasom, megválaszolom a jobbnál-jobb napi kérdéseket... Elég ötletes kis csoportosulásnak tartom. Nem csak egy "itt hirdethetsz 600 embernek, csatlakozz!- és itt kimerül a csoport (célja)" -jelszavú káosz, hanem tényleg egy
Közösség.
Az MBBKK-ban
Suz'n új ötlettel rukkolt elő: hogy jobban megismerjük egymást és a blogokat, felkaroljunk most kezdő írókat egy interjúsorozat indult. Én is jelentkeztem, de álmodni sem mertem volna, hogy én leszek a random.org második kiválasztottja... azt meg végképp nem, hogy egy olyan kedves olvasóm-olvasottam fog kérdezgetni, mint Natushka. Végül is ez az interjú inkább beszélgetés-ismerkedés volt, mint hivatalos kérdezz-felelek (aminek nagyon örülök!) :)
Olyan kérdések kerültek kivesézésre, mint:
- Milyen ötlet alapján indult a blog? Hogyan esett erre a névre a választás?
- Hogyan osztjuk fel a feladatokat a társszerkesztőkkel?
- Milyen blogger-megmozdulásokban vesz a blog részt?
- Mi motivál? Érkezik elég visszajelzés?
- Mik a terveink a bloggal?
... és még sok más :)
Ha érdekelnek a válaszok és még néhány személyes információ rólam, vagy csak meg szeretnél ismerni egy kedves lányt, aki nem mellesleg tehetséges író (is), látogass el Natushkához!:)
Nem mellesleg, ha van blogotok,
jelentkezzetek az interjúláncra! Nemsokára én fogok meginterjúvolni egy bloggert!:)
Facebook: 
Mail: 
Ask.fm: 
tumblr:
Instagram:
Kis karácsony, Blog-karácsony.
Már mindenkinél láttam a sok száz karácsonyi inspirációs posztot, de nekem szombatig várnom kellett, hogy végre közzétehessem (na jó, füllentettem, igazából visszaidőzítettem a posztot szombati programozás miatt).
Preferálom a kézzel készült termékeket: legyen az ajándék, portéka, vagy csak magunknak eszkábált apróság... szeretem és támogatom (kivéve persze, ha indiai gyermekek csontos ujjai közül ragadják ki...). Személyesebbé teszi a légkört. Ezért is igyekszem minden meglepetésembe csempészni valami kis barkácsolt részletet, ha nem is magát az ajándékot készítem, akkor a csomagolását, kísérőjét.
Órákat, napokat, heteket keresgéltem már Csináld-magad! -oldalakon, most pedig összegyűjtöm kedvenc ötleteim (ha már időm nem volt sajátot készíteni).
Vágjunk is bele!
Ajándékok ...mindenkinek!
 |
katt a képre az eredeti tutorialért!
forrás: lemontreecreations.blogspot.com |
Karácsonyfát karácsonyra!
Családtag? Barát? Kolléga? Tökéletes ajándék a varrott karácsonyfa.
Mi kell hozzá? Tű, cérna, anyag, (pillanat)ragasztó, parafadugó, vatta/tömőanyag.
Hogy készül?
- Vágj ki háromszögeket és csíkokat az anyag(ok)ból! A csíkokat (a képen a karácsonyfadíszek) gombostűkkel rögzítsd a háromszöghöz!
- Fordítsd meg a háromszögeket (a rögzítésekkel rajta), és illeszd egymáshoz őket! A kontúrjukat varrd össze géppel, egy kis lyukat hagyva az alján, ahol visszafordítod az anyagot majd és kitömöd a fácskát!
- Kiveheted a tűket. Fordítsd színére az anyagot! A hagyott lyukon át tömd meg a fát vattával/anyaggal/babbal.
- Ha kész a bélelés, a hagyott lyukat ragasztózd be, és illeszd oda a parafadugót! Kész is vagyunk :)
 |
kattints a képre az eredeti tutorialért!:)
forrás: designmom.com |
Könyvmolyoknak kötelező! Egyik karácsonyra mindenkinek mellékeltem ilyen kis gomolyagot, nagy sikert aratott :)
Mi kell hozzá? Gyapjúfonál, olló.
Hogy készül?
- Két-három ujjad köré csavard fel a gomolyagot... úgy 90-100 alkalommal :D Ne legyen túl laza, mert könnyen szétbomlik, ne legyen túl szoros, mert az ujjaid elkékülnek. Tapasztalat.
- Óvatosan húzd ki elgémberedett kezed a szorításból! Csippentsd meg a tekervényt a "nyitott" végein, magyarul ott, ahonnan kihúztad az ujjaid.
- Vágj le kb 20-30 centi (külön) fonalat, és a megcsippentett részt kösd át jó szorosan vele! Csomózd meg kétszer-háromszor. Ez lesz a könyvjelző szára.
- HA ez megvan, mindent ellenőrizz le, hogy mi micsoda! Nehogy elvágj valami fontosat a következő lépésben!
- Most kezd el szépen lassan kibontani a hurkokat. *lent a kép*
- Fésüld ki a torzomborz pomponod! A szálak különböző hosszúak, ne ijedj meg. Farigcsáld le a kiálló csücsköket, műgonddal formázz a pumuklidból gömböt :)
 |
| forrás: designmom.com |
Nem tudom, észrevettétek-e már, de nagyon szeretem és támogatom a bloggerösszefogásokat. Tagja vagyok a VKP-nak és az Író-Olvasó kampánynak. Oldalsávomban szétreklámozok minden magyar (nem történetet) írónak szóló lehetőséget, amit csak találok.
Most felkértek, hogy legyek benne egy karácsonyi kezdeményezésben, a Blog-masben. Egy csapat fiatal blogger(ina) fogja az elkövetkezendő hetekben megosztani hát veletek ünnepi gondolatait, élményeit, tanácsait, ötleteit. Fogadjátok szeretettel :)
-ilyenkor épp a fodrásznál fogok ülni és épp kontyoltatok szalagavatóra, ezért beidőzítettem a posztot :)
1. Mivel ápolod ilyenkor a kezedet?
Nem vagyok a kézápolásomról híres sajnos. Egész évben talán a kezem az, amivel legkevesebbet törődöm. Ilyenkor, a nagy hidegekben sem szoktam különösebb figyelmet fordítani rá, de az essence kézkrémeit imádom :)
2. Forró csoki vagy forralt bor?
Ismertek? Ismertek. Kakaó. A bort nem szeretem. A forrócsoki túlzottan édes és tömény verzióit sem. A kakaó mindig jó.
3. Mutasd meg egy télies sminked!
Nem szoktam sminkelni magam. Télen amit legtöbbször (értsd: havonta egyszer) az arcomra kenek, az hidratáló arckrém vagy ajakápoló. Idei kiszemeltem a The Body Shop Candy Apple kollekciójából a kis ajakzsír :)
4. Inkább otthon vagy, és teázol egy jó könyvvel és takaróval, vagy szánkózol/hóembert építesz?
Előbbi. Ilyenkor szeretem igazán a forró fahéjas teákat, az illatgyertyákat, forró fürdőket és a pehelypaplanom. Sajnos hamar sötétedik, ezért nem szoktam olvasni (najó, de.), viszont ilyenkor jön elő általában a kézimunka-mániám :) Hímzés, varrás, kreatívkodás, kötés... Szóval a kuckózós estéket kedvelem inkább.
Meghosszabbították a Dadaizmus, szürrealizmus kiállítást! Akinek van ideje, október 18-ig mindenképp menjen el!:)
A dadaizmus a 20. század elején született képzőművészeti irányzat. A stílust az első világháború szörnyűségei, veszteségei és tapasztalatai segítették világra. A művészek látták, hogy mire képes az ember: millió embertársat megölni, hosszú évekig szűkölni, bujkálni, harcolni, rombolni. A pusztítás szinte felfoghatatlan méreteket öltött. Ezt a képzőművészek feldolgozni sokféleképpen próbálták, alkotásaik nyomán több új irányvonal is született (neo-realizmus, metafizikus festészet →szürrealizmus, de stijl). Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az alábbi irányzatoknak csak képzőművészeti vonatkozásaival foglalkozom, de ezek csak kis részét ölelik fel a dada-szürrealista műveknek. A tudományok minden területén születtek ugyanis alkotások a két megmozduláshoz kapcsolódóan.
A dadaisták a háború és az értelmetlen szörnyűségek kapcsán megkérdőjelezték magát a művészetet, annak értelmét és a műalkotást, mint fogalmat. Tulajdonképpen klasszikus értelemben „művészetellenes” stílusként alakult. Az alkotók nagy hangsúlyt fektettek a véletlenre, a groteszkre és a látszólagos ellentmondásokra. (A dada szót, mint nevet is véletlenszerű rábökéssel választották ki egy francia szótárból; jelentése: lovacska.) Teljesen új anyagokat, formákat és technikákat alkalmaztak, ami akkoriban meghökkentő, botrányos és (az értelmezhetetlenségtől) összezavarodott hatást keltett.
.png)
