Igen, mi is klisések leszünk, és telepakoljuk a blogot ilyen visszatekintős maszlagokkal. Jöjjenek hát 2014 kedvenc zenéi!
Reeka:
Bastille-fan vagyok, így ki más kerülhetne rögtön a legelejére, mint régi-új imádatom tárgya?
Jó mondanivaló, aranyos lány, jó hanggal, ritmusos, fülbemászó- kell ennél több? Teljesen igaza van, kiállok a nőies idomok és a pozitív testkép kialakítása mellett! Az ember +10 kilóval is ugyanolyan értékes, mint az izomkolosszusok. Ugye, hogy ugye.
Eljött a várva várt alkalom! Előző héten velem készült interjút kaptatok kezetek közé Natushka tollából az MBBKK interjúsorozatának keretein belül, most pedig rajtam volt a sor, hogy kikérdezzek egy bloggertársat. A random.org-nak és a jószerencsének köszönhetően Fazekas Dórit, a "Peace, Love and..." blog szerzőnőjét faggathattam. Az említett blog nem olyan régen indult, de annál színesebb és változatosabb bejegyzésekkel szolgál. Nem is szaporítom tovább a szót, beszéljenek a válaszok!:)
A Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségében már sokat szemezgettem a "Peace, Love and..."-del. Mondhatni, egészen a kezdetektől követem a bejegyzéseid. Ez az első blogod, vagy már van webes tapasztalatod?
Tapasztalatom talán annyi van, hogy 20 éves koromban írtam egy fanfictiont, ami a Harry Potter világáról szól, de sosem fejeztem be :) Pozitív visszajelzéseket kaptam róla és anyukám sajnálja a legjobban, hogy nem fejeztem be mert neki például nagyon tetszett. Aztán most ismét elkezdtem évek múlva írni mert rájöttem, hogy nagyon szeretek másoknak "adni" illetve nekem ez terápiás dolog is.
Akkor nem vagy új a szakmában!:) Ez a terápia (ahogy a blogon is említetted) milyen formában jelenik meg írásaidban?
Sosem tanultam az írást, nekem csak úgy jönnek a szavak, igyekszem fejleszteni a szókincsemet és változékonyan írni. Az olvasás is sokat segít mert azt is nagyon szívesen teszem, rengeteg könyvem van itthon. A terápiás rész abban jelenik meg az írásaimban, hogy lelki dolgokról szeretek elsősorban írni. Az érzelmeimet közvetítem a bejegyzéseimben és a lelkemben zajló változásokat amik úgy gondolom, hogy egyszerűen azért fogja meg az olvasókat mert ezeket a dolgokat mindenki átéli vagy már talán át is élte tehát tud vele azonosulni. Az életemben volt egy nagyobb változás kb egy hónapja ami fenekestül felfordította az akkor megszokott hétköznapjaimat és minden újra kezdtem ekkor született meg a blogom is. Akkor még úgy gondoltam, hogy egy beauty blog lesz de közben rájöttem, hogy nem akarok egy ezredik ugyanolyan blog lenni ezért inkább "Dórisan" fogom tovább folytatni és személyesebb posztokat írok.
Épp szóba került Natushkával a beszélgetésünk során, hogy eltűntek a kávézós-sütizős posztok. Ennek több oka volt: időhiány miatt nem tudtam sokat írni, itt volt nyakamon a szalagavató és szerettem volna hanyagolni az édességet, nem sokat jártam a belvárosban, ésatöbbi. Most, hogy itt a téli szünet, ígérem, hogy minden karácsonykor nyitva tartó cukrászda ajtaján bedugom kis kobakom! /ha hízunk, hízzunk nagyban/
Akik követnek instagramon, már láthatták, hogy elrabolta a szívem egy kávézó.
A szerelmes novella ott kezdődik, hogy Pozsonyba kirándultunk utolsó osztálytáborunk keretein belül. Gondoltam, "Ó jó, már voltam párszor Pozsonyban, de még nem láttam a várat, csak 20 méteres körzetet a belvárosból... Itt az alkalom a történelmi helyek felkutatására!" Szerettem volna hinni, hogy csinálunk is valamit a városban, nem csak random kiruccanunk külföldre, "mert megtehetjük". Egy ilyen felvezetés után gondolhatjátok: felmentünk a várba, a népség Szvatoplukkal fényképezkedett (tudjátok, ki volt ő? és mi köze a pozsonyi várhoz?!), mentünk egy kört, majd lépcsőztünk vissza, le. Aztán megnéztük a "szlovák koronát" a Szent Márton-dómban. Eredetileg terveztem egy hosszabb posztot a városról, de mint látjátok, ennyivel el lehet intézni kulturális élményeimet.
...hacsak nem az ízkultúráról beszélünk.
Jobb híján nem lehetett "osztályként" eltölteni az időt. Nem volt több látnivaló? Nem tudom. Mindenesetre megint a kis 20 méteres körzetemben cirkálva találtam magam (és 5 társam). Az 5-6 óra szabadidő nyakunkba szakadt. Mit lehet csinálni? Nézzük meg a karácsonyi vásárt! Több étel volt, mint ajándék. Kuriózumok? Nem hiszem, hogy egy jó cigánypecsenyét ne tudnék itthon is enni, fele ennyiért.
Tehát körbejártuk a standokat... és kiszúrtam. (Nem, nem a kávézót, az még várat magára.) Glazed Apple. Magyarul nem is tudom mi a neve, annyira amerikai. Cukorba mártott alma? Lényegtelen.
Kettőt dobbant a szívem: egyet az újdonság élménye, egyet pedig az ára miatt. Általatok is ismert ismerősömmel (nem gyalázok embert év szerint) ezért elhatároztuk, hogy veszünk egyet "felesbe".
Maga a találmány egyszerű és nagyszerű: a vattacukorízű édes lötty és a zöldalma savanykás ízei istenien komplementerei egymásnak! Ragadjátok meg az alkalmat, hogy egyetek ilyet, egész addig, míg nem az alma ragad meg titeket...
Eltűntem, s most itt vagyok. Egy VKP erejéig. Meg azért, hogy megvitassak veletek valamit. Észrevettétek a megszólítást? Hát igen. Többen jelezték a kérdőívben, hogy "illene", ám én azzal az illetővel értek egyet, aki azt írta, hogy "Nem kell megszólítás, az annyira amatőr" (csak nem te voltál, Panna?:)). Szóval nem hiszem, hogy szükség lenne rá. Nem akarom az Olvasót ezzel megbántani vagy kirekeszteni az irományból. Csak jobb' szeretem a kérdésfelvetéses vagy saját tapasztalaton alapuló, anekdotázó kezdést, amibe ez nem fér bele. Ha bárki tud érvet felhozni a megszólítás mellett, kérem, írja le kommentbe! Köszönöm :)
Az eheti téma hallatán először felcsillant szemem, hogy "de jó, végre igazi szépségtéma!", aztán rájöttem, hogy nincs miről írnom. A hétköznapokban ugyanis nem sminkelem magam. Oké, korrektort szoktam használni, ha egy-egy pattanás bepirosodik, de jelentősen nem alakítom át az arcomat.
Azon az állásponton vagyok, hogy a smink fiatalon (itt "fiatal" alatt a tizenéves korosztályt értem):
Minek? Ilyen kirobbanó formában úgyse leszel soha többé életedben! Igen, most jönnek a pattanások is. Oké, de ezt el lehet intézni krémmel/kozmetikussal/minimális korrektorozással. Nemcsak, hogy szép vagy nélküle is, de iskolába ugyan minek?! Buliba megértem, de iskolába?! Jó, ezért most meg fogtok ölni, de tényleg nem értem, mire jó. Kérlek, győzzetek meg!
Nem jó a bőrnek. Kutatások bizonyították, hogy a túl sok / mindennapos smink káros a bőrnek, és kémiai anyagai öregítik azt. A smink eltömíti pórusainkat, ami ekcémához vezethet és megnöveli a pattanások kialakulásának esélyét. Ismerek olyan lányt, akinek már 18 évesen mély szarkalábak éktelenkednek a szemei körül. Ezért is mellőzném a gyakori sminket. (forrás: donna.hu)
Megtévesztő. Ha fiút akarsz így elcsábítani, és tegyük fel, sikerül, előbb-utóbb látni fog majd smink nélkül. Ha felszínes a kapcsolat, a miteszereid és sötét karikáid látván úgy ott fog hagyni, mint a sicc. Sikerült valamit elérni? Nem. Valamint. Oké, ez egy extrém példa, de biztos láttatok már ovis szépségkirálynőt. Tele van velük a net. Sminkkel öregebbnek látszódhatunk, ezt szeretné sok fiatal kihasználni (anno az egyik tinimagazinban 5 oldalon közöltek tippeket, hogyan tűnhet egy 12-14 éves érett nőnek). Csodálkozunk a pedofilokon, mutogatós bácsikon, és a többin?
Zsófi vagyok, és eredeti nevemen blogolok közel két éve. Első blogom történetes volt (link), ezt azóta már befejeztem, így kerek, egész történet. Azóta csatlakoztam egy designblog szerkesztői közé, és öt imádni való lánnyal tevékenykedem. A design részhez nem konyítok, így megmaradtam kritika- és cikkírónak. Alábbi cikkem már megjelent a blogon, de most mint vendégíró érkeztem ide.
Biztosan sokan ismerik az oly népszerű, eredetileg orosz gyermekjátékokat, a pirospozsgás matrjoska babákat, melyekkel a türelmes ember hosszú órákon át is eljátszadozhat. Mostani írásomat kicsit ehhez hasonlítanám. Ez a pár sorocska a cikkírás alapjairól szólna. Baba a babában, cikk a cikkben.
Igyekszem pontokba szedni, világosan elkülöníteni az általam fontosnak ítélt dolgokat. Mivel egy szerteágazó, színes témáról van szó, majdnem biztos vagyok benne, hogy egy több részes sorozat első elemét olvassátok most - tehát nagy valószínűséggel lesz folytatása.
Ha van bármilyen kérdésetek, kérésetek a cikket illetően, szóljatok bátran, és megpróbálom az alapján kiegészíteni, tehát ez afféle 'kívánságcikknek' is indul, hogy megpróbálhassak minél több kérdésre választ adni; aztán ha bejön, a későbbiekben esetleg több hasonlóval is megpróbálkozom majd.
Azaz kritizálok. Jelen esetben blogokat. Avagy hogyan pukkasszunk polgárt késő este.
A legtöbb bloggert ha megkérdeznénk, hogy saját maga szerint mennyire ír jól, néhány másodperc hümmögés után rávágná, hogy elég jól megy neki. Biztos ez?
Hogy néhány hibára fényt derítsek, 10 blog első és utolsó bejegyzésének alapján listába foglalom a leggyakoribb bajokat. Tisztelet a kivételeknek!
Vagyis.. inkább nem akarok. Már egy ideje (mióta egyedül vagyok) csak kötelességből vagy megszokásból írogatom legtöbb bejegyzésem és ez érzem, hogy nem jó. Ma Színes Szombat lenne. Van ezer és egy címem feljegyezve, amiről lehetne ódákat és oldalakat zengeni, de nem én lennék, aki írná. HA kötelességből írsz, se Magadnak, se az Olvasóidnak nem teszel jót! Idő kellett, hogy rájöjjek erre.
Mert nem vagyok robot. Mert többszörös mélyponton vagyok. Mert túl sok a gondolat, és túl lassú a kezem. Mert nincs kedvem. Mert nem vagyok olyan, mint a többiek. Ma is nekiültem a feladatnak: meg kell írni legalább 3 posztot: holnap nem lesz időm rá, meg amúgy is, az ehavi bejegyzések száma jócskán elmarad az átlagtól.. A legtöbb blogger, akiket követek majd' minden nap jelentkeznek valami újjal. Nekem miért nem megy?
Bocsássatok meg tehát ezért (és a következő) bejegyzésért, tényleg értelmetlenek lesznek. És nem fogom vissza magam.
A következő iromány lehet, hosszú és tankönyvszagú lesz, de szeretném megosztani Veletek. Kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok erről. Kicsit komolyabb és mélyebb téma, képek nélkül.
Egyszer régen, egy messzi-messzi iskolában felmerült a kérdés, hogy a vallás és az egyház közt mi a
különbség. Szerintem ez két olyan szó, amely az emberek szókincsébe már mélyen beágyazódott, de igazából csak használjuk ezeket (néhol helyesen, néhol helytelenül), nem gondolunk bele a jelentésbeli különbségekbe.
Hogy
megpróbáljam meghatározni, körbeírni a fogalmakat, feltételeket állítottam,
majd megpróbáltam ellene érvelni.
Legelőször vettem egy „tudatlan” embert, ki a világtól elzártan él, tegyük fel, valamilyen őslakos. Csak hozzá hasonlókkal érintkezik; a hírek, események,
információk nem jutnak el hozzá. Viszont minden esős estén látja a villámokat,
reggelente a harmatot a füvön, a szivárványt az égen, és még sorolhatnám… Mivel emberünk nem
tud ilyet létrehozni, de tudja, hogy a semmiből nem keletkezhet valami. Ebből
gondolhatja, hogy valami vagy valaki közbenjárásával jött létre a jelenség. Ha feltételezi ezt, hisz.
„A hit pedig a reménylett dolgok valósága és a nem látott dolgokról való
meggyőződés.” (Zsid. 11:1)
Avagy különleges évadzáró-poszt. Miért? Mert senki sem számított erre. SPOILER. TW 4x12 recap.
Aki nem akarja hosszan végigkövetni velem az epizódot jelenetről jelenetre, csak a rövid véleményemre kíváncsi, annak itt a link: Lehet egy jó sorozatnak rossz zárása? -Teen Wolf
Köszöntünk a PPP-n, azaz a Pretty Pointless Postson! A blog hihetetlen, de augusztus 6-án elérte első életévét! Pár bukkanóval és kanyarral, de megérkeztünk ehhez a mérföldkőhöz. Ne légy megszeppenve, nem maradtál le semmiről, hiszen az utunk fontos állomásait feljegyeztük bejegyzések formájában... és a java még csak most jön! Jó böngészést, jó szórakozást Útitárs! :) A lényeg nem vész el, csak átalakul. Ahogy a pöttyök is.
A blogon és annak Facebook- és Instagram-oldalán közzétett írások és képek szerzői jogvédelem alatt állnak. Idézni csak a forrás megjelölésével lehet, a fényképek felhasználásánál mindenképp írásos engedélyre van szükség! A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján.
A további képek forrása a Google és a Tumblr.
Az oldal nem szakosodott és nem hivatott egyetlen termék, személy vagy szervezet hirdetésére sem. A cikkekben megjelenő tárgyakkal, márkákkal, személyekkel és cégekkel kapcsolatban pusztán egyéni véleményünk, ajánlásunk fejtjük ki. Ezekkel kapcsolatban minden jog a feltüntetett (linkelt, megnevezett) szerzőt illeti. A blog szerzői nem kapnak és nem is kérnek bevételt az említésekért.
.png)
