Rettegés a márciustól!

21:34 , , , 5 Hozzászólások

Hogy látják mások a lépést a 18 felé?

  • Azta, betöltöm a tizennyolcat, és szanaszét bulizom majd magamat!
  • Az ősök megdobnak egy csomó lével!
  • Ezek után mindennap bejárok a dohányboltba!



Nos, most ebből mi lesz?! Ha minden igaz, semmi. Ugyanúgy nem lesz idő bulizni (ha eddig sem volt), a pénz meddig tart... lásd bőség zavara. Én speciel nem szorulok rá a dohányboltokra, nem dohányzom, de azt mondják jó bent a kávé. Most komolyan, suli előtt kinek van ideje bemenni kávézni?! Szóval ez mind fuccsol.

Amitől tartok:

Jön az elvárásrengeteg. Felnőtt vagy, legyél felelősségteljes.Többet kell itthon tevékenykedni, a "már felnőtt vagy" címszó alatt. Oda kell figyelni, hogy még kevésbé csináljunk büntetendő dolgokat, vagy tárazzunk be jó sok folyékony szappannal... a nők is tudnak elvetemültek lenni!! Félretéve a bolondozást, félek belekerülni a 18-as titulusba. Gyereknek lenni szuper dolog. Imádok gyerekes dolgokat csinálni, gyerekként viselkedni, bár néha nagyon jól tudom, hogy túl sok, de mért érdekelne, GYEREK VAGYOK! Annyi minden teszi ki a életem, ami gyerekes, hogy nehéz lenne róla listát írni, így nem teszem meg.


A vérfarkasokat preferálom, de ha megadatna, hogy vámpír legyek, most tenném, míg nem jön el a rettegett nap. Annyira frusztráló, tiszta felhajtás. Nem a kedvencem, ha ugrálnak körülöttem az emberek. Szeretek együtt pörögni azokkal, akik körbevesznek, nem akarok kukán és a könnyeimet törölgetve ülni egy kör közepén. Nem mondom, meglesz a jó oldala, de egyenlőre ez nem tesz boldoggá. Egyre közelebb lenni az igazi felnőtt léthez, mert a 18 csak egy szám, de kifogyok az időből. Egyre jobban, és hogy Dante szavaival élhessek "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel".

Hogyan küzdök ellene??

  • Újra és újra megnézem a kedvenc meséimet, és végig is éneklem őket.


  • A régi klasszikusokkal játszom, mint kis kölök koromban:

  • Affektálva beszélek, mikor épp szeretgetnek.
  • Hülyén ugrálok az utcán (persze csak szűk baráti körben).
  • Plüssel alszom, mert egyedül aludni rémes!!

Nos, ezen gondolkozva remélem, még jó darabig gyerek maradok, évek ide vagy oda. Majd komoly leszek ha kell, addig is...

Tori voltam !


    

5 megjegyzés:

  1. De kis édes vagy!!! Sokkal később is lehet gyereknek lenni, csak akkor munkán kívül :)

    VálaszTörlés
  2. Szerencsére időm még van addig míg munkába állok, ha minden igaz.:)

    VálaszTörlés
  3. Ugyan így vagyok ezzel én is, nem akarok felnőni, jól vagyok így gyerekként.. Úgy sem fogok máshogyan gondolkozni az életről a 18. után sem..:)

    VálaszTörlés
  4. Nem akarok az lenni, aki most a nagy okosságokat mondja, de 8 évvel a bűvös 18 után se vagyok felnőttebb. Mesét nézek, ugrálok az utcán, éneklek amikor kedven tartja, és bőszen kiáltok fel, hogy hallgassunk disney dalokat, azzal a takaróval alszom ami 2 éves korom óta megvan... stb :D :) Szóval nem kell félni, mindent lehet 18 után is :)

    VálaszTörlés
  5. Gyereknek lenni az egyik legfantasztikusabb dolog az életben ! Ez nehezen veszhet ki bárkiből is, olyan ösztönös az egész :)

    VálaszTörlés