Green Tree Caffé - Pozsony

13:24 ajánlót , CCs , drágaszágot , édességeket , finomat , hangulat , hosszút , kedvenceket , kekszet , kikapcsolódást , nyalánkságokat , programot , randihelyet , rólunk , véleményt , zöld 8 Hozzászólások

Épp szóba került Natushkával a beszélgetésünk során, hogy eltűntek a kávézós-sütizős posztok. Ennek több oka volt: időhiány miatt nem tudtam sokat írni, itt volt nyakamon a szalagavató és szerettem volna hanyagolni az édességet, nem sokat jártam a belvárosban, ésatöbbi. Most, hogy itt a téli szünet, ígérem, hogy minden karácsonykor nyitva tartó cukrászda ajtaján bedugom kis kobakom! /ha hízunk, hízzunk nagyban/

Akik követnek instagramon, már láthatták, hogy elrabolta a szívem egy kávézó.
A szerelmes novella ott kezdődik, hogy Pozsonyba kirándultunk utolsó osztálytáborunk keretein belül. Gondoltam, "Ó jó, már voltam párszor Pozsonyban, de még nem láttam a várat, csak 20 méteres körzetet a belvárosból... Itt az alkalom a történelmi helyek felkutatására!" Szerettem volna hinni, hogy csinálunk is valamit a városban, nem csak random kiruccanunk külföldre, "mert megtehetjük". Egy ilyen felvezetés után gondolhatjátok: felmentünk a várba, a népség Szvatoplukkal fényképezkedett (tudjátok, ki volt ő? és mi köze a pozsonyi várhoz?!), mentünk egy kört, majd lépcsőztünk vissza, le. Aztán megnéztük a "szlovák koronát" a Szent Márton-dómban. Eredetileg terveztem egy hosszabb posztot a városról, de mint látjátok, ennyivel el lehet intézni kulturális élményeimet.

...hacsak nem az ízkultúráról beszélünk.
Jobb híján nem lehetett "osztályként" eltölteni az időt. Nem volt több látnivaló? Nem tudom. Mindenesetre megint a kis 20 méteres körzetemben cirkálva találtam magam (és 5 társam). Az 5-6 óra szabadidő nyakunkba szakadt. Mit lehet csinálni? Nézzük meg a karácsonyi vásárt! Több étel volt, mint ajándék. Kuriózumok? Nem hiszem, hogy egy jó cigánypecsenyét ne tudnék itthon is enni, fele ennyiért.
Tehát körbejártuk a standokat... és kiszúrtam. (Nem, nem a kávézót, az még várat magára.) Glazed Apple. Magyarul nem is tudom mi a neve, annyira amerikai. Cukorba mártott alma? Lényegtelen.

Kettőt dobbant a szívem: egyet az újdonság élménye, egyet pedig az ára miatt. Általatok is ismert ismerősömmel (nem gyalázok embert év szerint) ezért elhatároztuk, hogy veszünk egyet "felesbe".
Maga a találmány egyszerű és nagyszerű: a vattacukorízű édes lötty és a zöldalma savanykás ízei istenien komplementerei egymásnak! Ragadjátok meg az alkalmat, hogy egyetek ilyet, egész addig, míg nem az alma ragad meg titeket...


Mostmár nagyon érdekelhet a véleményem a kávézóról, ha az "Olvass tovább" gombra kattintottál... Nincs sok hátra, kitartás!:)

Ezek után melegedni akartunk. Repkedtek a mínuszok körülöttünk, mi pedig kénytelen-kelletlen sálakkal, kesztyűkkel hessegettük őket. A néhányan éhesek voltak, ezért tettünk egy kört éttermeket szemlélve, majd a meki felé vettük az irányt, ahol egy másik csapat osztálytárssal is összefutottunk. Már másfél éve nem eszem gyorséttermi kaját (ezt csak a kaja kifejezéssel tudom illetni, nem étel), ezen alkalommal sem terveztem megtörni jó szokásom. Amint lecsüccsentünk, rájöttünk, hogy mégsem vagyunk éhesek... így van ez, nem? Akkor nem maradhatunk! Hová mehetnénk? 

Réka kinézett egy kávézót a főtér felé menetelés közben. Green Tree Caffé. Zöld volt, cuki, hívogató, ZÖLD, rékás, zöld... Sugárzott belőle a jó hangulat, a szeretet és a MELEG.

nyári kép, de lényeg a lényeg: Zöld.

Fel is ajánlottam, hogy nézzük meg az árait. Azért a biztonság kedvéért tettünk még két kört, és szörnyülködtünk Pozsony Vörösmarty terének és Andrássy útjának árain.


Mivel kezdjem, hogyan kezdjem? Az árak nem szörnyűek, de nem is alacsonyak. *Réka az anyagias*
Az alapanyagok 100%-ban természetesek. Télen is van fagyijuk! Minden szlovákul van...

Miért Green Tree? A vállalkozás szlovák eredetű, 2009-ben nyitották az első boltot Pozsonyban. Milyen elgondolásból született? Szeretnének szeretettel és 100% természetes alapanyagokkat igazi kávéélményt nyújtani a vevőknek. Ezen kívül szeretnének a környezet védelmére is hangsúlyt fektetni: újrahasznosított anyagokkal dolgoznak ahol csak lehet, és bevételük egy részét a veszélyeztetett állatfajok és esőerdők megmentésére adományozzák.

Beléptem, és első érzésem az volt, hogy otthon vagyok. Mintha egy angliai kis kávézóban találtam volna magam... nem volt közép-kelet európai "fílingje". Hasonlított a The Donut Libraryra, de csak első látásra. A pult mögött két fiatal mosolygott, sürgött, forgott. A pult mögött árakkal feltüntetve szerepelt a kínálat kb. negyede. Szlovákul. Itt kezdődtek a problémák. Végignéztem a listán, és a képeknek köszönhetően már a földön kis tócsa alakult a szájam széléről cseppenő nyáltengerből- s nem tudtam rendelni, mert nem tudtam mit jelent, amire annyira vágyom. Ezért a bőség és nyelvtudás zavarában először nem rendeltem semmit.

A személyzet tud angolul többé-kevésbé, de sajnos a termékek közötti eligazodásban nem nagyon tudnak segíteni.

Rendelés hiányában helyet kerestem a kis előtérben. Miért lövöm le a poént? Igen, a bolt sokkal nagyobb, mint első látásra tűnik, de erről kicsit később.


Ez az előtér. Igen, azok mind könyvek. És igen, mind szlovákul (kivéve 1-2 német kiadványt). Ekkor mondtam azt, hogy Donut ide vagy oda, egy pontosan ilyen kávézó kell Budapestre is! Kár, hogy (még) nem találták fel a teleportálást vagy a valóságban is működő "Ctrl+X, Ctrl+V "-t.

Mint látható, négyfős asztalok vannak és elég szűkös a hely. Mármint hat embernek. Ezért letettük cuccainkat ide, míg egyikünk hátrament, megnézni, hogy a lépcső csak a wc-hez visz-e le, vagy van még valami ott lent a süllyesztőben. Volt. Egy egész kazamata-rendszert találtunk.


A pincehelyiség ugyanis egy régi alagútrendszer része. Nincs nagyon pinceszag, hál' Istennek. Viszont a hangulat... leírhatatlan. Kényelmes karosszékek, hangulatos világítás, könyvek, kávé... Szerelem.

Végül mit vettem? Mindegy, mire esett a választásom, mindenki aki evett/ivott, 100%-ig elégedett volt rendelésével. Bizton ajánljuk a Pannini Rusticot, az XXL Cappuccinot, Spicy Lattét, fehér forrócsokit és az oreós sajttortát.

"Réka, most viccelsz? Szerinted miért olvastam el eddig? Szeretném látni mit ittál!"

Saját tapasztalatok: