Self-esteem challenge #2

12:00 , 4 Hozzászólások



1. Fotografikus memória

Sokszor átok, mert csak arra emlékszem, a lapnak melyik részén volt leírva a kellő rész/mondat, de legtöbbször áldás. Méghozzá óriási. Ha firkálgatok a jegyzeteim szélére, sokkal könnyebben megjegyzem az anyagot. Szövegkiemelőt nem használok, az nem segít (akik használnak nem rendelkeznek ilyen "tehetséggel"). Na de most nem a tanulási szokásaimról van szó.
Ezzel a tulajdonsággal együtt jár, hogy jó az arcmemóriám (az más tészta, hogy nevekhez nem mindig tudom kötni őket): színészek felismerésében otthon vagyok, szinte mindenkire emlékszem, akinek valaha bemutattak és több mint fél órát eltöltöttem vele. Ez sokszor hozza magával, hogy nyilvánosságban ha megpillantok valaki számomra ismerőset, képes vagyok mindent bevetni, hogy elbújhassak, pedig az illető valószínűleg arra sem emlékszik, hogy találkoztunk valamikor.
Sok festményre, épületre, versre emlékszem ez alapján. Igen, versre. Egy matekóra alatt megtanultam a Reménytelenült (József Attila), majdnem folyékonyan: lerajzoltam az asszociációimat a szavakról és sorrendben felolvastam a képeket. Jó, Vörösmartyval biztos nem működne :D
Olyan vagyok, mint a Google Streetview. Amerre sokat jártam, precízen és pontosan le tudom írni az útvonalat.


2. Átlátás és rendezőképesség 

Szeretem magamban, hogy képes vagyok asszociálni és összekötni a hallottakat-látottakat, majd később együtt felhasználni őket. Az előbb említettem a Streetview-szupererőm, ehhez tartozik a jó tájékozódási készségem is: szeretek és jól tudok térképet olvasni, szeretem felépíteni a házakat 3D-ben, gondolatban.
Ez hasznos, mert a tantárgyak közt is átkapcsolok: egyik fogalomról eszembe jut a másik.

forrás
3. Valami belső tulajdonság is legyen: lelkes vagyok

Azaz nagyon könnyen lelkesülök valami új iránt: nagy hévvel, relatíve sokáig, mindent beleadva. Aztán hosszabb idő elteltével is könnyen fel tudom eleveníteni ezt a rajongást. Kell néha egy kis szünet.
Szerintem ez egy jó tulajdonság, mert végülis ha valamit nagyon szeretek, kitartóan tudom csinálni. Árnyoldala, hogy csak azzal szeretek kitartóan foglalkozni, ami megmozgatja az agyam. De azzal nagyon.


3+1 avagy túlteljesítek.

Megkérdeztem egy ismerősömet, hogy milyen jó belső tulajdonságomat említené meg. Egy rövid "Minek ezt? -Én kérdeztem előbb! -Nem mondok semmit, amíg nem válaszolsz először te!" után ráfogtam, hogy társkeresőhöz kell (füllentés, de most nem hibáim miatt vagyunk itt), így sikerült választ kicsikarnom és megismernem rejtett énem:


- Ez nem válasz! Amúgy lol. - Sejtettem, hogy nem húzok ki belőle semmit, tekintve, hogy hím nemű kérdésalanyról lévén szó.
- Dehogynem. Te egy kecske vagy - magyarázta. - Akit nem szabad megvárni, hogy utolérjen.
Ilyen szép bókot még nem kaptam életemben :')
- Most komolyan.
- Okos, megbízható, tapintatos, blablabla... Soroljam a többi kamutulajdonságot, amiket ide be szoktak írni és egyáltalán nem jellemzőek rád? - Jogos. Ha megmondtam volna neki, hogy olyan béna fáradt vagyok, hogy nem tudok magamban belső jó tulajdonságot találni a bejegyzéshez, "jól van Réka, szia" lett volna a válasz.
- Talán olyat mondj, ami igaz is rám. - Nekem is jó ötlet volt férfiemberrel fél 11kor leállni választ kicsikarni ilyen témákról beszélgetni.
- Hagyjál már, nem fogok ilyeneket mondani.
- Kérlek, életmentő lenne! Senki más nem ismer és beszél velem... mármint aki ismer, már rég nem beszél velem :D
- Én sem :D - pár perc csend és Candy Crush. - Egyébként például egész művelt vagy, sokszor tök feleslegesen.
- Hogy lehet valaki feleslegesen művelt?
- Úgy, hogy olyan dolgokat tudsz, amiket mi is tanultunk, de okkal felejtettünk el: mert feleslegesek.

Már értem, hogyan tudják a mai történetes blogot vezető fiatalok elhúzni a bejegyzéseiket.

A kis életképben foglalt amúgy igaz rám. Sokszor haszontalan dolgokat jegyzek meg (már amennyire egy vers vagy érdeklődési körömbe nem tartozó területhez köthető információ felesleges lehet), ezekre szintén sokáig emlékszem. Jó a memóriám, azt hiszem :)

Az előző részt megtekinthetitek itt: Self-esteem challenge #1


Ami a további bejegyzéseket illeti: nyakamon az érettségi, de próbálok minél többet jelentkezni. Van, hogy sikerül, van, hogy nem... Igyekszem :) 
HA a szociális felületeken zaklattok, arra valószínűleg hamarabb reagálok :)


    

4 megjegyzés:

  1. Mintha magamat olvastam volna! :D :D Erről jut eszembe ...

    VálaszTörlés
  2. Irigyellek, nálam a lelkesedés sokszor eltűnik a semmibe, sok cél elérésében a "csak azért is megmutatom" vezérel :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálam is vannak ilyen esetek :D Mivel sok dolgot "muszájból" csinálok (főleg az iskola keretein belül), ezért sokszor a határidő végéig húzom az elkészítést vagy nyafogok. Ilyenkor lobban fel bennem a "csakazértis", ami utolsó erőforrásom :)

      Törlés