.png)
Helyzetek Toriföldön
Most, hogy vége a nyárnak és lassan hűvös szelek járnak, elmúlt a nemzeti gyásznap is. Az a baljós szeptember elseje még igazán várhatott volna, úgy egy örökkévalóságot. Igen, ez a végzős évem, és előre félek! Nagyon ambiciózusan indul az év (ahogy a többi is). Most igazán odateszem magam, de a szórakozásról emellett se szeretnék letenni!
Igazán szerencsés vagyok! Egyrészt, mert a legjobb barátnőm bejutott a főiskolára és persze a Főnök is! Juhhé... várjunk... VÁRJATOK MEG !!!! Na majd jövőre... (Várlak a bölcsészkaron ;* ~Reeka) Másrészt meglepő módon végre sikerült valami igazán csodálatosat találni az életemben, és most kivételesen nem az evésről vagy a játszásról van szó. Négy hónap és pár nap. Csodálatos! Még néha megvan a pillangóeffektus a hasamban, persze nem az Until dawnos verzióban.. nincsenek vízióim bárkiről... még szép, hogy nincsenek. Ha lennének médium lennék nem gimis kölök!
Amit tervezek az elkövetkezendő hetekben:
- Ori and the blind forestről pár szót ejteni (nagyon megnyerő kis játék)
- Animékről, amiket mostanság nézek vagy tervezek nézni.
- és a rend kedvéért esetleg egy kis mindennapos agyhalál az olvasók kedvéért.
Komolyan mondom, annyi dolog van, hogy a nyári délig alvásomból átestem a legkésőbb kilenckori kelésre, és ez elszorító. Nem baj! Pozitívan állok mindenhez, bevonzom a jót, igyekszem élni a lehetőségeimmel, köztük a blogolással is!! Van motivációm, van miért és kiért felkelnem, ezért nagyon hálás és boldog vagyok!
~Tori, a hős útitárs tollából, az élet tengerén~
0 megjegyzés: