Vigyázz! Kész! Posztolj! - Idegesítő szokások

18:00 , 1 Hozzászólások

Vigyázz! Kész! Posztolj!

Várjunk. Mások szokásait kéne tárgyalnom, amik engem idegesítenek, vagy sajátjaimat, amik másokat zavarhatnak? Ez a mi szerdánk, ezért szerintem írjunk amelyikről szeretnénk :)

Reeka:

Kezdeném mások szokásaival, mert az rövidebb lesz.


Nem szeretem, ki nem állhatom utálom, ha valaki horkol. Tudom, ha meg van fázva az ember nem tehet róla.. De nem bírom elviselni azt a szörcsögő, rötyögő, gurgulázó hangot. Bombarobbantásra és zombi apokalipszisre se kelnék fel, de erre igen. Fülkagylóm már kitágult az agybadugós fülhallgatótól, amit az éjszakai hangok ellen minden este a párnám alá dugok, hogy kéznél legyen és ne ébredjek fel a telefonfényes keresgélésben.

Az én rossz szokásaim, amik szerintem másokat zavarnak:

1. Sokáig rágtam a körmömet. Jó, már vagy 6-7 éve leszoktam róla, de az emléke megmaradt. Mostanában a számat rágom sajnos. Leszokom, ígérem. Ami hasonló jellegű az a megszállott miteszernyomkodásom. Meg a körömágyam babrálása. Ott ugyanis nagyon száraz a bőröm és kenni ugye nem szoktam...


2. Nyelvtannáci vagyok. Miután nyelvtan OKTV-ztem, rám ragadt. Meg amúgy is. Már hál' Istennek leszokóban vagyok, próbálok visszaszokni a helytelen ikes ige ragozásra és nem veszekszEK (veszekszem :P) másokkal, ha valamit elrontanak. Sajnálom, Ismerősök, nem direkt kotnyeleskedtem beszédetekbe eddig sem... reflex.


3. Káromkodom. Leszokóban vagyok. Barátok közt (haha :D) általában nem fogom vissza magam. Írásban igyekszem kerülni, mert az írott szónak még nehezebb a súlya, mint a kimondottnak (és nem szeretném, ha az FBI meglátná a facebookon, hogy telekáromkodom a beszélgetéseim :P). Anyukámtól mindig megkérdezem, ha "csúnya szót" szeretnék mondani, hogy kimondhatom-e. Előtte csak olyan esetben szoktam így beszélni, ha valamit tényleg csak trágár kifejezéssel lehet leírni. Sajnos az élet nem habos torta sokkal inkább egy *** :P


4. Túlgondolok mindent és az utóbbi időben állítólag paranoiás vagyok :D Hehh?:D Igaz, néha túlgondolok dolgokat. De csak utólag. Miért? Vagy mert magamból indulok ki, vagy mert rájövök, hogy a többi ember tökmáshogy gondolkodik. És igen, emiatt néha túl komolyan veszek dolgokat. Paranoia? Tudjátok mit jelent?:D Én nem tartom magam paranoiásnak. Igaz, sokszor túl érzékeny vagyok, de ez közel sem üldözési mánia. Életemben maximum 2-3 alkalom volt, hogy talán üldözési félelmem volt, de nem mániám.

5. Késem. Általában. 5 perc a minimum, de már volt olyan kerek két alkalommal, hogy előbb (!!!) értem oda. Talán javulok... :D

6. Rendetlenség. Nem gondolom magam rendetlennek, de ahogy most körbenéztem, rend sincs :D De én elvagyok ebben a rendszerben. Mert így mindent megtalálok, egyébként nem :D

image

7. Hirtelen harag avagy "felfúvódás". Igazából nem is haragszom ilyenkor. Csak dühös vagyok :D Igen, ez a düh szerintem. Nem olyan, hogy letépném valaki fejét vagy ledöfném magam.. Sokkal inkább, mint mikor elfelejtkezel a melegítendő levesről, és egy-két percig túlforr. Ez esetben a leves az agyam. Életemben kétszer, maximum háromszor üvöltöttem, azaz nem szokásom. Csak ilyenkor ki kell beszélnem magam. Muszáj. Hadarva, temperamentumosan, 5 percig, egybefüggően. Ennyi.



Ez egy kicsit inkább "idegesítő természetem" lett, mint idegesítő szokásaim, de sebaj :D
(poén, hogy Blueberryvel teljesen külön írtuk ráadásul egymásét sem olvasva és mégis... milyen hasonló :D)

Blueberry:

Idegesítő szokások. Ami engem idegesít másban, vagy magamban vagy, ami másokat idegesít bennem? Vagy mind? Pontosabban kéne ezt meghatározni... na ebből egyik idegesítő szokásom már látszik is, kötözködés! Akkor kezdem önmagam boncolgatásával. 


1. Kötözködés. 
Én ezt idegesítőnek annyira amúgy nem tartom, max rossznak. Mármint másoknak lehet idegesítő. Na jó, akkor az. (Enyhén fáradt vagyok jelenleg, szóval lazán lehet, hogy elég értelmetlen iromány lesz ez, de ilyen is kell.) A lényeg, hogy belekötök a legkisebb dologba is szőrszálhasogató módon. Van, hogy direkt bosszantásképp; van, hogy önkéntelenül. 


2. Sokat beszélek. 
Ez alatt azt értem, hogy egy dolgot el akarok mesélni valakinek, és ezt úgy teszem, hogy a legapróbb részleteket is elmesélem, a lényeget hagyva a végére. Fél órás sztoriból kb az utolsó három mondat az, amit mondani akartam...

/haha, mood swings :D/

3. Hullámzó hangulat. 
Jó, jó, kinek nem változik? -lehetne kérdezni. Jogos, mindenkinek, de én képes vagyok a full happy, minden csupa sunshine hangulatból totál hirtelen -és minden különösebb ok nélkül- átváltani a semmihez nincs kedvem, minek-élni? hangulatba. Vagy a tomboló harag állapotából egyik pillanatról a másikra a "semmi baj, nem haragszom"-érzésbe vagy hirtelen önvádba, hogy ennyire kiakadtam. Ezt van, aki nehezen viseli a környezetemben. Azt hiszem, ez érthető. 


4. Sírás. 
Nem vagyok bőgő-masina, de azért mégis sokat sírok. Van hogy örömömben, van, hogy bánatomban. Könyvön, filmen, sorozaton. De főleg ha kiabálnak velem, azt nagyon nem bírom idegekkel...


5. Irányításmánia. 
Vagy inkább szervezésmánia. Azt talán kifejezőbb. Ez nem feltétlenül másokat idegesít, hisz nekik nem kell foglalkozniuk dolgokkal, mert megoldom, megszervezem úgy, ahogy a közösség akarja. Demokratikus szavazás, és én megvalósítom a megszavazott dolgot. Viszont engem zavar, hogy újra és újra megfogadom, hogy oké ez volt az utolsó alkalom, hogy teszek valamit... és sose tartom be. Hogy miért fogadom meg? Majd kicsit lejjebb kifejtem, amikor a mások idegesítő szokásairól írok. 


Ezek voltak a viselkedésbeli idegesítő dolgok, amik másokat is érintenek. Nézzük, mi zajlik a "színfalak mögött"! 


6. Függőség. 
Kávééé! Napi 2x két személy adagja. Tehát a kávégépben dupla emberre lévő adagot főzök le. Ez sok. Eléggé... és nem tudok leszokni. Olyan finom, és energia (se)! Aztán csoki. Csoki csokival a legjobb. Minden nap kell csoki! Nincs élet csoki nélkül! Azt hiszem, ezt kellően érzékeltettem. 

7. Szájrágás. 
Nem az ajkam, a szám belül. Nem veszem észre, nem fáj egyébként, csak azért nem kéne.

8. Arc cseszegetés. 
Azt hiszem, kijelenthetem, hogy jó a bőröm, nem túl zsíros, ezért nem ragyás. DE! Kényszeresen megkeresem a minimanó miteszereket, és szétszedem a fejem. Erről nagyon sürgősen le kell szoknom, különben egy életre sebes lesz a fejem. Csak hogyan? Help me!! 

9. Ujjak. 
Mániákusan tépkedem a körmöm körül a bőrt. Régen a körmöm is rágtam, de hála a jó égnek, legalább arról leszoktam! Azt hiszem, az utolsó három pont arra utal, hogy enyhén túl stresszes vagyok...

10. Kupi
A szobám mintha katasztrófa sújtotta terület lenne. Bombarobbanás, felfordulás. És nem a szennyesem van szanaszét, hanem a frissen mosott ruhát vagyok képtelen behajtogatni a szekrénybe. Meg a bögréket kivinni. Rekord rend: 1 hónap. 

Na, ez vagyok én. Remélem senkit nem ijeszt el, rémít meg, gondolja, hogy örült vagyok (azért csak nem). Mások! 

1. Hálátlanság. 
Nagyon nem bírom, amikor csinálok valamit, ami közösségi érdek (itt az utalás fentebbről), és más helyett, nem neki kell szervezni. Megoldom neki -szívesen csinálom amúgy, mert élvezem-, és akkor átmegy valaki bunkóba, és elkezdi ecsetelni, hogy az úgy miért nem, és ő azt nem, és agybajt kap. Félreértés ne essék, nem az a baj, ha nem ért egyet, vagy valami javaslata van! Hanem a stílus, amiben előadja nem mindegy milyen. Erre nagyon háklis vagyok. Legyen már annyi tisztelet a másik felé, hogy nem mész át egyből elmebetegbe, hanem kérdezel előbb, és nem egyből támadsz! 

2. Piócaság. 
Nem köszönöm! Nem bírom, amikor valaki függ a másik egyéntől. Minden nap találkozni akar, beszélni, az egész életed tudni. Van magánszféra, tessék tiszteletben tartani! Van, hogy nem ér rá a másik, akkor nem kell egyből kiborulni. Sőt, nem mindenki igényli a napi szintű kapcsolattartást. Meg kell érteni mások igényeit. 

3. Sértődékenység. 
Vannak, akik mindenen vérig sértődnek. Akárhogy is tálalsz nekik valamit a vége az, hogy szemét vagy és mindig bántod. Egy ideig türelmes tudok lenni, és elmondom újra és újra, hogy erre kicsit figyeljen, aztán feladom. Csak utána nem kéne meglepődni ezen...

4. Nyafogás 
Ez nem tetszik magamon, az nem tetszik. De neki jobb az alakja, nekem miért nem olyan. Ez nem jó, az nem jó. Tulajdonképp van, ami jó? A válasz: nem, mert ha elismerné, hogy igen, akkor eggyel kevesebb lenne a téma, amin később leállhat siránkozni. Please, próbáljátok kicsit inkább a szépet nézni és a pozitívat! Danke! 

5. Horkolás 
Neeeee! Nem tudok aludni. Tehát befogom szegény illető orrát. 

Hozzáteszem, ezek egyike se halálos bűn a szememben. Nem fogom megenni az embereket, mert én is szoktam úgy viselkedni néha, ahogy fentebb leírtam. Tehát nem ítélkezem! Ezek csak azok a dolgok, amikkel vigyázni kell, mert irritálóak tudnak lenni hosszútávon. Csak igen nagy hévvel irok, és talán sokszor túl nyersen fogalmazok. Sorry, senki ne vegye magára!

1 megjegyzés:

  1. nagyon tetszett ez a poszt! Kábé mindennel egyetértek a mások idegesítő szokásai résznél!!! Ideje lenne már nekem is visszaállni írásmódba :( :)

    VálaszTörlés